A magyar helyesírás szinte mindenki számára rémálom. Kevés olyan ember akad, aki azzal büszkélkedhet, hogy bármilyen szöveget adhatunk neki, biztos, hogy helyesen írja le. Az, hogy nagy szükség lenne egy kivételektől mentes, mindenki számára tökéletesen elsajátítható helyesírásra, az nem csupán azért lényeges, mert elemi törekvésünk a tökéletesre való igény, hanem azért is, mert egy nemzet önbecsülése ott kezdődik, hogy a saját nyelvén tud-e helyesen írni. A fiatalok a rövidítésekkel és a fonetikus írással igyekeznek egyszerűsíteni a dolgokat, ám ez nem megoldás arra, hogy a helyesírás mindenki számára megtanul­ható legyen. 
Ám a reformra minden valószínűség szerint még várni kell. Addig is törekedni kell arra, hogy a gyerekek tökéletesíthessék tudásukat ezen a területen. 

Jó játék lehet akár egy autóút alatt egyes szavak betűzése.
„Hány betűből áll az a szó, hogy fa?” 
Első alkalmakkor mondjuk el mi a megoldást, hogy a gyermek megértse, mit várunk el tőle. Számunkra a betű, a szó tökéletesen értelmezhető fogalmak, az olvasni nem tudó gyermeknek azonban fogalma sincs róla, mit takarnak e kifejezések. Eleinte csak két-három betűs szavakat adjunk betűzésre, hogy felismerje a játék szabályát. Ahogy egyre ügyesebbé válik, úgy adhatunk egyre hosszabb szavakat.

A magyar helyesírás egyik nagy buktatója a hosszú és rövid magánhangzók megfelelő kiválasztása. Sokat segíthet egy gyermeknek ennek megtanulásában az, ha óvodáskorában, amikor még a betűket nem, csak a hangzókat ismeri, felhívjuk a figyelmét a különbségre. 

A „Rövid vagy hosszú” játék épp ennek megismerésére irányul. Ebben eleinte egytagú szavakat mondunk rövid, illetve hosszú magánhangzós változatban. A gyermeknek meg kell tippelnie, melyik változat a helyes.
Néhány példa:
kut – kút, kö – kő, híd – hid, por – pór, nyul – nyúl, fut – fút, tüz – tűz, dob – dób, zug – zúg

A szó értelmezéséhez előbbre foglaljuk mondatba azt. Így elkerülhető, hogy a többjelentésű szavaknál félreértjük egymást. Például: A mezőn fut egy nyúl. Majd emeljük ki azt a szót, amelyikre várjuk a gyermek döntését. „Hogyan kell helyesen mondani nyúl vagy nyul? 
Egy alkalom sosem elég e játék pontos megértéséhez, de néhány közös próbálkozás után a gyermek maga is kiemeli a mondatokból a hosszú magánhangzóval ejtendő szavakat, vagy rákérdez az egyes szavak esetében a helyes változatra.
Mára már nem kétséges, hogy az olvasás és a helyesírás sikerességében a szótagoló módszer a legeredményesebb a legtöbb gyermek számára. A gyerekek a dalokban, mondókákban ösztönösen törekednek a szótagolásra, és szívesen játszanak olyan játékokat, ahol le kell tapsolni szótagolva a szavakat, a mondatokat. Az ilyen időtöltés is nagyon hasznos gyakorlás lehet a majdani helyesírás szempontjából. Minél érdekesebbek a szavak, illetve a mondatok, a gyerekek annál nagyobb kedvvel vesznek rész ebben a játékban.

„Beszélj úgy, mint egy robot” játék
Néhány szó: pa-ra-di-csom-pap-ri-ka, vas-or-rú bá-ba, ki-rály-kis-asz-szony, ka-csa-lá-bon for-gó pa-lo-ta. 

A játékban lehetőség adódik arra is, hogy felhívjuk a figyelmét, hogy az egytagú szavakat nem választjuk el: lásd vas-or-rú.

Már az óvodáskorú gyermekeknek is adhatunk olyan feladatokat, játékokat, amelyek arra ösztönzik őket, hogy a beszédben meghallják a hangzók közötti különbségeket.