Gyakran kínos rákérdezni a tanácsadáson, amire a szülő a gyermekét hozza, hogy „Ön egyébként hogy van?” Előfordul, hogy némelyik szülő felcsattan a kérdésre, hiszen a gyermek számára, annak viselkedési vagy épp tanulási gondjaira keres megoldást. Pedig a családon belül a szálak nagyon is összefonódnak, és a gyerekekkel sokszor semmi baj nincs, csupán visszatükrözik a család lelkiállapotát. 
Azokban a családokban, ahol a szülők harmóniában élnek, a hétköznapok kiegyensúlyo­zottak, anyagi gondok miatt nincs feszültség, általában a gyerekek is jók, illetve könnyen kezelhetők. Minél több a probléma egy család­ban, annál jobban megsokasodnak a gondok a gyerekek körül. Főképp a fiúk azok, akik harsánnyá, durvává, kiszámíthatatlanná válnak, amikor feszült a légkör az otthon falai között. Persze köztük is akadnak olyanok, akik inkább befordulnak, hallgataggá, melankolikussá válnak, nemegyszer a visszamaradottság jeleit mutatják. 
Felnőttként jól tudjuk, hogy a kedélyállapo­tunk, a közérzetünk, a hangulatunk milyen nagy befolyással van a viselkedésünkre. Ez a gyerekeknél sincs másképp. Csak mi, felnőttek meg tudjuk fogalmazni, hogy a párunk nemtörődömsége, az anyósunk piszkálódása vagy a főnökünk bántó megjegyzése okozza-e a rossz hangulatunkat, idegességünket, amitől aztán sokkal előbb kiabálunk vagy éppen csap­kodunk. A gyerekek nem mindig tudják pontosan megfogalmazni, mi bántja őket, de a feszültség eluralkodik rajtuk, és ez rátelepszik a viselkedésükre. Ez az oka annak, hogy a gye­rekkel is mindig akkor van baj, amikor amúgy is összecsapnak a hullámok az ember feje fölött.
A gyermeki lelket megnyugtatni nem nehéz. Ha a szülő a gyermek életkorának megfelelő mértékben beszél arról, miért van a családban feszültség, nagy lépést tesz a lelki nyugalom megteremtésére. Gyakran a szülőnek is segít, ha pár szóban a gyermek tudtára adja a gondját, mert megszabadul attól a kényszertől, hogy lepleznie kelljen a problémát, és színészkedjen, ami akármilyen jól csinálja, akkor sem hiteles. A gyerekek remekül olvassák a szülők metakommunikációs jeleit, így megérzik a mesterkéltséget, az elfojtást, a szavak mögött megbúvó bánatot.
Amikor a szülők rendet akarnak tenni a gyermekeik körül, szerencsés, ha a takarítást a saját lelkükben kezdik.