- Ó, csak egy kicsit megfázott - mondja a szülő az óvónőnek, miközben átnyújtja az orvos által felírt gyógyszert, hogy majd tízórai és ebéd után legyen szíves beadni a gyereknek. Ősszel és télen mindennapos ez a szituáció az óvodákban. Bár a közösség védelme érdekében beteg gyerek nem járhat óvodába, a békesség kedvéért és együttérzésből az óvónők nem küldik el a beteg gyereket. Sokféle, sajnálatosnál sajnálatosabb esetről tudnának mesélni az óvónők, amikor a hányós, hasmenéses, lázas gyereket bíztak a gondjaikra arra hivatkozva, hogy a szülő nem maradhat ki a munkából. Ez szabályos merénylet a többi gyermek és szülő ellen, hiszen ezek a betegségek általában fertőznek, hisz az adott kisgyermek is úgy kapta el.
Nagyon felelőtlen az a szülő, aki betegen viszi gyermekét az óvodába. Nem csak a lázas gyerek a beteg gyerek. A szipogó, elgyengült, köhögő, rossz közérzettel az óvodában gyötrődő kisember szülője érzéketlen és közönyös a gyermekével szemben, ha így viszi a közösségbe. Még akkor is, ha a betegség enyhének tűnik, a gyermeknek biztosan jólesne, ha csendes helyen pihenhetne és ápolgatást, figyelmet, törődést kapna. Ehelyett leverten kénytelen hallgatni a többiek zsibongását. Bár sok helyen az óvónők törődésének köszönhetően a kis betegnek lehetőséget adnak az elvonulásra, az mégsem egyenértékű az otthoni pihenéssel. Érdemes azt is leszögezni, hogy az óvónők nem ápolónők. A gyógyszeradagolás sem feladatuk. És ha a nyűgös, ellenálló gyereknek nem tudják beadni a gyógyszert, nem is várható a gyermek állapotában javulás. S mind eközben fertőzi kis társait.
- De nem maradhatok otthon a gyerekkel, mert kitesznek a munkahelyemről - hangzik a szülő ellenérve. Egyrészt a munkáltatók sokkal elnézőbbek ilyen esetben, mint a munkavállalók gondolnák (persze nem mindenhol). Érdemes előre tisztázni a munkahelyen, hogy milyen megoldás lehet, ha a szülőnek egy-két napra otthon kell maradnia a gyermekkel, és akkor a munkáltatót sem érinti felkészületlenül a hiányzás. Ha azonban valóban olyan a szülő munkaköre, hogy a kiesése komoly fennakadást okozna, akkor a szülőnek mindenképp gondoskodni kell a gyermek elhelyezéséről vagy felügyeletéről akkor is, ha reggel derül ki, hogy a gyermek lázas vagy más probléma van vele. Érdemes akár minden hét elején végiggondolni, melyik családtag, rokon, ismerős tud besegíteni, ha baj van. Nagyon jól jöhet a közelben egy kedves nyugdíjas néni, aki még örül is, ha a segíthet a családnak, hisz így napjai még hasznosabbak lehetnek. A nyugdíjasok biztos támpontot jelenthetnek, hisz szabadon gazdálkodnak az idejükkel. Nagyszerű, ha mobil nagyszülők hiányában sikerül olyan nénivel barátságot kötni, akit az otthonunkba is szívesen beengedünk. Ha a gyerek otthon maradhat, jobban feltalálja magát, és nem kell reggel sem betegen kirángatni az ágyból. Ha készül egy ilyen terv vészhelyzetre, nem kell a gyereket a közösségbe vinni, s csak akkor kell mennie, ha már teljesen meggyógyult és tünetmentes. Kellő átgondolás után biztosan sikerül megnyugtató megoldást találni, és az mindenki számára kedvező lesz.
Deákné B. Katalin