Az utóbbi időben egyre elkötelezettebb híve vagyok a beszédértés fejlesztésének. Nem mintha eddig nem tartottam volna fontosnak, de egyre inkább úgy érzem: minden tanulási nehézség hátterében ez a probléma (vagy ez is) áll. Gyakran előfordul ugyanis, hogy azért bohóckodik a gyermek a tanítási órán, mert fogalma sincs arról, mit kellene csinálnia, nem érti, mit mond a pedagógus. Eleinte még próbálkozik (oldalra les, nyújtogatja a nyakát, hátha lát valamit a körülötte lévők munkájából), de általában nem sikerül semmit „kiderítenie”.

Bár egyre elterjedtebbek az alternatív tanítási módszerek, egyre színesebb, professzionálisabb szemléltetőeszközök, állnak rendelkezésre, az iskolák többségében még mindig a frontális munkát részesítik előnyben. Azaz a pedagógus kiáll az osztály elé, elmondja a feladatot, a gyerekeknek pedig el kell végezniük. Ha van energiája a pedagógusnak (és pénze az iskolának), akkor interaktív táblát használ, vagy projektorral kivetíti a feladatot – ez nagyban megkönnyíti a beszédértési problémával küzdő gyermekek dolgát. Hiszen miközben beszél a tanító, aközben mutatja is az éppen aktuális gyakorlatot. Sajnos
azonban ez a tanítási technika még nem terjedt el minden tanítási órán. Ha csak „kisebb” fokú a beszédértési zavar, lehetséges, hogy első osztályban rejtve marad. Esetleg még második osztályban is. Aztán amikor matematikából sorra következnek a szöveges feladatok, a szabályjátékok, akkor az addig jól teljesítő nebuló elkezd rosszabb jegyeket hazavinni – a szülő legnagyobb meglepetésére. Ugyanígy jellemző a beszédértési zavarral küzdő gyermekekre, hogy számukra szinte leküzdhetetlen nehézséget okoz a tartalom elmondása. Jelzésértékű, ha egy gyermek nem a saját szavaival meséli el az olvasmányt, hanem szinte szóról szóra az olvasókönyv szavait használja. Ezzel párhuzamosan az önálló szövegalkotásnál (fogalmazásnál) is komoly problémái adódhatnak. Felsőbb tagozatban csúcsosodik ki igazán a beszédértési zavar: ezek a gyerekek képtelenek az önálló tanulásra. Nem tudják kihámozni a több oldalas leckéből a lényeget, nem tudják megtanulni, szükség esetén felidézni azt. Ekkor azonban már senkinek nem jut eszébe a probléma gyökerét megkeresni – lustának tartják a gyermeket,
aki lassanként ezt el is hiszi magáról, és elkezd „megfelelni” a róla kialakított képnek: lusta lesz tanulni. Így is, úgy is rossz jegyet kap.

EREDMÉNYEK – KÖVETKEZTETÉSEK

Sajnos a mostani közoktatási rendszer nem szentel túl nagy figyelmet a beszédértésnek. Az illetékesek, bár nyugtázzák a PISA mérések alapján, hogy a hatodik osztályosok szövegértése meglehetősen gyenge. Ezt viszont nem követi változás, ami nagyon sajnálatos, mert az okok feltárása nélkül nincs lehetőség a javulásra, és évről-évre ugyanezek az eredmények születnek. A következtetések levonása eljuttathatná végre a szakmát oda is, hogy hatodik, de már negyedik osztály után sem lehet hatékonyan kezelni ezt a problémát. (Ekkor végzik a kompetenciaméréseket.) Ekkorra ugyanis már egy sor másodlagos tünet (szorongás, magatartási probléma, egyéb lelki gond) is társul az eredeti zavar mellé. Ma már ugyan a logopédus szakemberek vizsgálják az óvodákban az 5 éves gyermekek beszédértését, de a szűrőn fennakadó gyermekek terápiája nem biztosított. Erre kellene forrásokat elkülöníteni, kiképezni az óvónőket, s
időben megkezdeni a munkát. Ha egy gyermeknek rossz a beszédértése, vajon milyen lesz a szövegértése? A válasz mindenki számára egyértelmű: rossz.
Ez pedig a tanulás gátja. Amennyiben Önnek még van lehetősége arra, hogy gyermeke beszédértési képességét fejlessze, nézze át javaslataimat!

JAVASLATOK A BESZÉDÉRTÉS FEJLESZTÉSÉHEZ:
1. Válasszanak ki egy képeskönyvet! Rövid szakaszok felolvasása után kérje a gyermeket, mutassa meg, hol látható a képen az, amiről az előbb hallott.
2. Felolvasás után kérdezzen rá, mit jelent egy-egy szó! A gyermeknek körülírással kell kifejtenie a szó jelentését. Ha ez nem megy, írja körül Ön rövid, tömör mondatokkal, és néhány nap múlva kérdezzen rá ismét! 
3. Szoktassa rá gyermekét arra, hogy utánanézzen, ha valaminek a jelentését nem érti. Már a kicsik is jól kezelik a számítógépet, ahol lehet, képek által segítse Ön a megértést. De a képes, gyermekeknek készült szótárak is jó segítséget nyújtanak.
4. Nagyobbaknál nagyon hasznos segítség lehet az értelmező szótár.

DUDÁNÉ DRISZKÓ ADRIENN
WWW.SZOFORGATO.HU

Az alábbi kiadványokat ajánljuk a beszédértés fejlesztésére: