"Abból, amit mondd, a fele sem igaz" - mondjuk néhány ismerősünkről. De miért válnak egyesek notórius hazudozóvá?

Az emberekben óriási a vágy arra, hogy különlegesnek tartsák őket. Sokan élnek úgy, hogy az életükben nincs semmi rendkívüli. Gyakran az ezzel kapcsolatos elégedetlenség szüli a hazudozást.
A gyerekek esetében általában más a mozgatórugó. Ők eleinte azért füllentenek, mert azt szeretnék, ha a szüleik nem tudnának olyan dolgokról, amik rájuk nézve nem dicséretesek. Nagyon szeretnének megfelelni a szülői elvárásoknak, félnek a haragtól, az elutasítástól, de leginkább a szülői szeretet elvesztésétől. Az érzelmi biztonságra való törekvés olyan erős lehet, hogy legyőzi az őszinteségre való vágyat. Sok gyermek a büntetéstől való félelem miatt hazudik. Amennyire csak lehet, igyekszik jó színben feltüntetni magát, hogy elkerülje a szülői rosszallást, a büntetést, esetenként a verést. A helytelen visszajelzések olyan erősen befolyásolhatják a személyiségét, hogy egy idő után nem is mérlegeli, mi a valóság és mi a hazugság, gondolkodás nélkül azt a verziót választja, ami a számára előnyösebb. Erre mondjuk: „szemrebbenés nélkül hazudik”. Olyannyira képes azonosulni a hazugsággal, hogy a metakommunikációs jelzései (zavartság, szemkontaktus hiánya, testtartás stb.) sem árulják el.
Az okok megmutatják a megoldást is arra, mit tehet a szülő annak érdekében, hogy gyermekét ne tegye hazudozóvá. A megoldás a szülői reakciókban, viselkedésben rejlik.
Ha a szülő a kisebb vétségeket emberi tévedésként kezeli, és nem csinál patáliát például abból, hogy a gyerek elveszít valamit, nem szorítja arra a kis vétkest, hogy mindenféle történet kiagyalásán fáradozzon. Ha a szülőt a megértés vezérli az egyes helyzetekben, olyan reakciókat mutat, ami nem félelmetes a gyerek számára, és elmondhatja az igazat.
Mindez nem jelenti azt, hogy súlyos vétségek ne háborítsák fel a szülőt. A szülő lehet ideges, mérges, kiabálhat a gyerekkel, ha olyan a helyzet. De ha elhangzik az a mondat: „Mindamellett, hogy nagyon mérges vagyok most rád, becsülöm benned, hogy őszintén elmondtad, ami történt.” Ez a megerősítés szükséges ahhoz, hogy a későbbi helyzetekben se kelljen a gyermeknek a füllentéshez, hazudozáshoz folyamodnia. Nagy előny ez, hiszen olyan bizalmat épít gyerek és szülő között, ami lehetővé teszi, hogy a szülő bármilyen helyzetben kiálljon a gyereke mellett, mert tudja, hogy igazat állít.